Sulky gabonavetőgépek téli tárolása

A vetőgépek élettartamát nemcsak a helyes üzemeltetésük és üzem közbeni karbantartásuk határozzák meg, hanem nagymértékben befolyásolja az is, hogy mennyi figyelmet fordítottunk a „téliesítésükre”. A gyártó által kiadott üzemeltetési és karbantartási kézikönyvben a tárolással kapcsolatban leírtak betartása mellett néhány tapasztalati jó tanácsot ajánlunk annak érdekében, hogy a vetőgépek állapotmegőrzése minél jobb legyen. A téliesítést azzal kezdjük, hogy megtisztítjuk a gépet. Ajánlott először a magtartályt kitisztítani, levegővel kifúvatni ahol ügyeljünk arra, hogy a tartályban maradt csávázószert ne lélegezzük be, ezért viseljünk védőmaszkot. Ezután következik a mosás, ahol ügyelnünk kell arra, hogy az elektromos alkatrészeket nem szabad nagynyomású mosóval mosni, mert azok meghibásodásához vezethet.

A tárolási időszakra ajánlott tehermentesíteni a csoroszlyákat, csoroszlyatartó karokat, rugókat, stb. amelyet úgy érünk el, hogy a mélységállítót teljesen visszaállítjuk, és a tartólábakra engedjük a gépet, így elkerüljük az vetőelemek felesleges terhelését.

A magtartályt általában nem lehet tökéletesen kitisztítani, azaz vetőmag maradhat benne, így a rágcsálók igyekeznek ezek megszerezni. Hogyha nincs akkora nyílás a tartályon, hogy ők ki-be tudjanak járkálni, akkor a műanyagból készült alkatrészek átrágásával „alagutat” nyithatnak az „éléskamrához”, így a vetőcsövön keresztül a műanyag adagolóhengerek átrágásával, vagy a tartályfedél tömítésének kifúrásával oldják meg az átjárást. Ennek elkerülése érdekében, ajánlott a magtartály fedelet kitámasztani, hogy néhány cm-es rés legyen, az adagolóhengerek alatt lévő terelőlapot pedig az alsó helyzetbe kell helyezni.

A két szezon között ajánlott a gépet fedett és száraz helyen tárolni, így elkerülhetjük a gumiabroncsok, a magvezető csövek és a műanyag alkatrészek rohamos elöregedését a napsugarak káros hatása miatt.

 

MÉRGEZÉS MEGELŐZÉSE VETÉSKOR

Manapság a vetőmagok többségét a vetőmag előállítók csávázzák, amely a vetőmag gomba és/vagy állati kártétel elleni védelmét szolgálja. Csávázáskor a csávázószert por vagy folyadék alakban adják a vetőmaghoz, amely annak felületére tapadva biztosítja a vetőmag védelmét. A könnyebb felismerhetőség érdekében a csávázott vetőmagot a természetestől nagyon eltérő, élénk színnel (kék, piros, stb.) látják el.

Fontos tudni, hogy a csávázott vetőmag baleset- és akár életveszélyes is lehet, annak ellenére, hogy a gyártók igyekeznek egyre inkább csökkenteni az emberi szervezetre való ártalmasságát. Ezért különösen vetéskor, fokozott figyelmet kell fordítani annak kezelésére, a kockázatok megelőzése érdekében. Ugyanis, leggyakrabban vetéskor kerülhet az ember közvetlen érintkezéshez a vetőmaggal, pl.: a vetőmagtartályok feltöltésekor, az elvetett mag mélységének és tőtávolság ellenőrzésekor, a vetőgép tisztításakor, főleg ha levegővel történik a tisztítás, stb.

 

A csávázószerrel való érintkezés, annak belélegzése vagy lenyelése mérgezést okozhat, pl.:

  • Belélegezve és lenyelve ártalmas, izgatja a légutakat, súlyos tüdőkárosodást okozhat,
  • Szembe jutás esetén súlyos szemkárosodást okozhat,
  • Bőrrel való érintkezés esetén a bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja.

Ajánljuk, hogy vetéskor az emberre és környezetre való veszély elkerülése érdekében fokozott figyelmet fordítsanak a használati utasítások betartására.

 

Néhány gyakorlati jó tanács:

  • A vetőmagtartályok feltöltésekor használjon védőmaszkot a csávázószer belélegzése elkerülése érdekében!
  • Használjon védőkesztyűt a vetőmaggal való közvetlen érintkezési lehetőség esetén!
  • Étkezés előtt cserélje le a szennyezett ruhát és kézmosó szerrel alaposan mosson kezet!
  • Ne érjen a szeméhez mielőtt alaposan nem mosott kezet!

 

Balesetmentes és sikeres vetést kívánunk!