Biztosítási 1x1 5. rész

Biztosítási 1x1 5. rész

2017. október 05. csütörtök.
  (Pénzügyi szolgáltatások)

A biztosításokkal kapcsolatos általános ismeretek, konkrét információk közzététele érdekében cikksorozatot indítunk. Sorozatunk folytatásaként ezen a héten elsősorban a növénybiztosításról, azon belül az aszálykár specialitásairól írunk részletesen.

A megfelelő biztosítottsági szint kiválasztása

 

Arról korábban már volt szó, hogy milyen veszélyek ellen tudjuk biztosítani a növénykultúráinkat, de fontos tudnunk, hogy nem mindegyik kockázat ugyanolyan arányban téríti a bekövetkezett kárunkat, és nem is mindig látható pontosan, hogy bekövetkezett-e a biztosítási esemény, definíció szerint. Ezért érdemes mindig alaposan átgondolni, hogy a mi esetünkben, mely kockázatok ellen éri meg biztosítást kötnünk.

 

 

A leggyakoribb veszélynemek, mint a jégkár, a tűzkár és a viharkár adják a legnagyobb térítési lehetőséget, hiszen ezekben az esetekben az önrész levonása mellett akár a teljes kárunk 95%-át térítheti a biztosító. Ugyanakkor az üzemi szintű hozamveszteségre sokkal nagyobb kockázatot jelentő (és akár a teljes állományt érintő) káreseményekre, mint az aszály vagy például a tavaszi fagykárok esetén a térítési határ már sokkal alacsonyabb, hiszen itt egy 50%-os kárküszöböt alkalmaznak a biztosítók. Ez azt jelenti, hogy ha az állomány hozamcsökkenése egy aszálykár esetén nem éri el az 50%-ot úgy a biztosító semmilyen térítést nem nyújt. Sőt egy 60%-os hozamcsökkenés esetén is csak maximum 10%-ot, amely nem biztos, hogy segít a veszteség finanszírozásában.

 

 

Mindemellett előfordulhat, hogy amit mi aszálynak gondolunk, az a definíció szerint valójában nem az. A korábbi szabály szerint, ha 30 egymást követő napon a csapadék mennyisége nem érte el a 10 mm-t, az minősült aszálynak. Az idei év közben változott a definíció, így jövőre már 25 mm-re emelkedik a csapadék mennyiségére vonatkozó határ 30 nap alatt. Ezen kívül egy másik feltétel is bekerült, miszerint 15 napon át meghaladja a 31 Celsius fokot a napi maximum hőmérséklet. A definíció valamelyest tehát kedvezőbb lesz, mint a korábbi években, de még mindig jöhet egy nagy hőmérséklet-csökkenéssel járó felhőszakadás, amely pár óra alatt produkálja a megfelelő csapadékmennyiséget, hogy a definíció ne teljesüljön, annak ellenére, hogy a növényeink már napokkal korábban elszáradtak a száraz és meleg időjárástól.

Az előzetesen végzett számítások szerint a definíció változása kimutatható növekedést fog mutatni az aszálykárnak minősülő esetek számában, jóllehet a térítési korlátok várhatóan nem változnak a következő években sem.

 

 

Érdemes tehát megfontolni, hogy kötünk-e aszálykárra biztosítást, mert erre általános igazság nincs. Minden termelő esetén egyedileg kell vizsgálni, hogy az adott területen, az adott növénykultúra esetén fennáll-e a valós kockázata annak, hogy olyan aszálykárt szenved el az ügyfél, amely jelentős térítést jelent a biztosítási oldalon.

A termelők körében népszerű és keresett megoldás az aszálybiztosítás, de mielőtt jelentős költséget fordítanánk rá, érdemes a tanácsadóinkkal konzultálni (elérhetőségek), hogy valóban érdemes-e Önnek is ezt választani.

 

Tovább információért keresse az AFS Kft. pénzügyi tanácsadó kollégáit!

 

Szöveg: Zandler Gábor, AON tanácsadó

Kép: Carto, Pixabay