Biztosítási 1x1 4. rész

Biztosítási 1x1 4. rész

2017. szeptember 28. csütörtök.
  (Pénzügyi szolgáltatások)

Ha a sorozatunk korábbi részeiben megfogalmazott tanácsainkat megfogadták, és meg is kapták az új, egymással összehasonlítható tartalmú biztosítási ajánlatokat, akkor nézzük, ebben a szakaszban mire kell figyelniük, hogy a legjobb döntést tudják meghozni.

Biztosítási ajánlatok értékelése

Az egyik legnehezebb feladat, hogy értékelni tudjuk a tender során beérkezett biztosítási ajánlatokat. Természetesen az ár az egyik legszembetűnőbb tényező egy adott ajánlatban, de ahogy általában, az ördög itt is a részletekben lakozik. A célunk minden esetben az, hogy ár/érték arányban a legjobb szolgáltatást kapjuk. Nem feltétlenül a legolcsóbbat, mert azzal egy káresemény bekövetkezésekor nem biztos, hogy jól járunk. Ahogyan az sem feltétlenül szabály, hogy a legdrágább ajánlatban van a legszélesebb tartalom. Így érdemes átgondolni, hogy számunkra mik a legfontosabb szempontok/kockázatok és az alapján vizsgálni a beérkezett ajánlatokat.

A legfontosabb kérdés, hogy mire is nyújt fedezetet a biztosítás. A számomra legfontosabb kockázatot milyen mértékben fedi le az ajánlat tartalma. Ezzel elkerülhető az a sokszor elhangzott probléma, hogy „pont erre nem fizet a biztosító”.

 

 

Vagyoni típusú biztosítások esetén megkülönböztetünk megnevezett kockázatú fedezetet és összkockázatú fedezetet. A kettőnek éppen a logikája ellentétes, hiszen amíg a megnevezett kockázatú fedezetben csak azon kockázatok vannak fedezve, amelyet nevesít a szerződés, addig az összkockázatú biztosítás mindent, kivéve amit a biztosítási feltételekben felsorolva kizár a fedezetből. A növénybiztosítás tipikusan megnevezett kockázatú biztosítás, melyben ha csak tűzkár és jégkár kockázatokra szerződtünk, akkor a biztosító nem fogja megtéríteni a viharkár következtében keletkezett veszteségünket.

Az összkockázatú biztosításokat jellemzően a telephelyek, vagy gépek biztosításai esetén alkalmazzák, itt ha „piros hó” okoz káreseményt, és az nem került kizárásra a szerződésben, akkor a biztosítónak helyt kell állnia a káreseményért. Itt a tipikus kizárások között találjuk a folyamatos állagromlásból eredő károkat, a szándékosságot, vagy akár a súlyos gondatlanságból bekövetkező károkat.

 

 

A növénybiztosítások esetén először azt érdemes vizsgálni tehát, hogy az elvetett növénykultúrára milyen veszélyek jellemzőek, és azokat milyen költségek mellett tudom egy biztosítási szerződésben áthárítani. Az alap tűzkár, jégkár és viharkár kockázatokon túl további események is fedezetbe vonhatók (aszály, fagykárok, felhőszakadás, stb.), ott azonban már egyéb térítési szempontokat is figyelme kell venni, mint az önrészesedés, a kárküszöb vagy a kárszámítás módja, amelyekről a következőkben teszünk majd említést.

 

Ha a biztosítási ajánlatok összehasonlításában, értékelésében szüksége van segítségre, forduljon bizalommal az AFS Kft. pénzügyi tanácsadó kollégáihoz!

 

Szöveg: Zandler Gábor, AON képviselő

Kép: Pexels, Carto