Nem informatikusok, mégis kapkodnak értük a cégek (Totalcar cikk)

Nem informatikusok, mégis kapkodnak értük a cégek (Totalcar cikk)

2018. február 14. szerda.
  (Blog)

Magyarország mezőgazdasági adottságai kiválóak, a vidék fejlesztésében hatalmas tartalékok rejlenek. Napjainkban a mezőgazdaság sem működhet gépek nélkül, ezek gyártásához és működtetéséhez pedig elengedhetetlenek a mezőgazdasági gépészmérnökök.

Utánajártunk, mivel is foglalkoznak ezek a szakemberek, hol tanul és milyen esélyekkel helyezkedik el, aki ezt a szakmát választja. Dr. Kerényi György, a BME Gép- és Terméktervezés Tanszék tanszékvezető-helyettese, egyetemi docense és dr. Rádics János Péter, a BME Gép- és Terméktervezés Tanszék adjunktusa volt segítségünkre.

A hazai mezőgazdasági gépgyártásnak komoly hagyományai vannak: múltja másfél száz évre tekint vissza, a 19. század második felében már működött ilyen gyár hazánkban, az 1970-es években pedig már 14 nagy mezőgazdasági gépgyárunk volt. A rendszerváltás eredményeképpen ez az ágazat is átalakult, jelenleg közel 200 cég, zömében kkv tevékenységében található meg ez a tevékenység. Ezek mellett azonban számos nagy külföldi mezőgazdasági gépgyártó cégnek van leányvállalata hazánkban.

A hazai gépgyártás egyik legfejlettebb szektora napjainkban éppen a mezőgazdasági gépgyártás. A hazai cégek egy jelentős része exportra termel, mivel a nyugat-európai országok fejlett mezőgazdasága erősen gépesített, ami jó felvevőpiacot jelent a hazai gyártóknak, beszállítóknak.

El lehet-e képzelni a mai nemzetgazdaságot gépek, berendezések nélkül? Ha belegondolunk: Magyarország nem bővelkedik ásványkincsekben, nincsenek tengerei, nem központja a nemzetközi pénzvilágnak sem és ez a sor még sokáig folytatható lenne. Ugyanakkor kevés ország rendelkezik a miénkhez hasonló, kitűnő mezőgazdasági termelési adottságokkal és a vidék fejlesztésében rejlő tartalékokkal”– olvashatjuk a Gödöllői Szent István Egyetem szellemi elődei révén több mint 200 éves múltra visszatekintő Gépészmérnöki Karának, a mezőgazdasági gépészmérnök-képzés egyik hazai fellegvárának honlapján, ahol a hivatással kapcsolatos iránymutatást is megtaláljuk.

 

„...A GÉPEKET, BERENDEZÉSEKET PEDIG ÜZEMELTETNI, JAVÍTANI, FORGALMAZNI, FEJLESZTENI ÉS TERVEZNI KELL. A KARON SZEREZHETŐ OKLEVELES GÉPÉSZMÉRNÖKI- ÉS AZ OKLEVELES MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZMÉRNÖKI DIPLOMÁVAL MINDEZ MEGTEHETŐ.”

 

Mezőgépész vagy gépészmérnök?

Érdemes szót ejtenünk arról, hogy meg kell különböztetnünk a mezőgazdasági gépészeket (mezőgépészeket), akik középfokú végzettséggel technikusként dolgoznak, a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkező mezőgazdasági gépészmérnököktől (mezőgéptervezők). Utóbbiak jellemzően tervezőként vagy fejlesztőmérnökként, sokszor vezetői pozícióban, de akár értékesítőként a kereskedelemben is dolgozhatnak – utóbbi szakmában behozhatatlan előny, hogy „ők magabiztosan meg tudják válaszolni a vásárlók bárminemű, működéssel vagy technikai szempontokkal kapcsolatos kérdését is” – elemzi dr. Rádics János Péter.

 

 

Diplomás mezőgazdasági gépészmérnököket képeznek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán, illetve a már említett gödöllői Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán. Előbbin a Gépészmérnöki Kar alapképzése után mezőgéptervező mesterszakot választhatnak a területre specializálódni kívánó hallgatók, utóbbin mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnökök végeznek, de kínál ilyen képzést 2018 szeptemberétől a Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar Nyíregyházi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar és a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar.

 

Nincs elég szakember a területen

Jelenleg az ágazatban szakemberhiány jellemző, vagyis ezzel a végzettséggel jó eséllyel indul egy álláskereső. Az ebben a szakmában dolgozni vágyóknak tehát nemcsak nagyvállalatoknál, de számos hazai kis vagy közepes vállalkozásnál is érdemes állás után nézni – ez utóbbiaknál jellemzően egy mérnöknek „jóval sokoldalúbbnak kell lennie, és sokszor az üzemeltetésbe is be kell kapcsolódnia” – foglalja össze dr. Kerényi György. Általánosságban egyébként nem különösebben jellemző, hogy a végzett mérnökök külföldre menjenek dolgozni, „Magyarországon ma nagy a felvevőpiac erre a szaktudásra, és a szakemberek kellő megbecsülést kapnak a munkahelyeiken” – véli a szakember.

 

 

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az alapképzésen már találkozhatnak a hallgatók mezőgazdasági géptervezés tárgyakkal, de mesterképzésen már külön mezőgéptervező szakirányt is lehet választani.

Nem tudunk annyi mérnököt képezni, amennyire szükség van”– elemzi Dr. Kerényi György, a BME Gép- és Terméktervezés Tanszék tanszékvezető-helyettese és egyetemi docense, aki szerint nehezen szánják rá magukat a diákok, hogy ezt a szakirányt válasszák, inkább az általános géptervező szakirány mellett maradnak.

Pedig vonzó lehet ebben a szakterületben egy fiatal szakembernek, hogy itt még egy nagyvállalatnál is jó esély van rá, hogy egy termék útját a tervezőasztaltól a kísérleti gépig nyomon tudja követni. Jellemző az is például egy autógyártással foglalkozó céggel szemben, hogy kevesebb mérnök dolgozik egy-egy mezőgazdasági gépekkel foglalkozó cégnél. Így utóbbiak esetében a szakembereknek teljes folyamatokat is sokkal jobban át kell látniuk.

 

Már hallgatóként be lehet futni

Egyébként a hallgatók sokszor már egyetem alatt kialakítják a kapcsolatokat az iparági szereplőkkel, nem ritkán a diplomatervek témáját is velük egyeztetve – mindez olyan eredménnyel is járhat, mint hogy egy-egy diplomaterv már AgrárgépShow nagydíjas termék formájában jelenik meg.

 

 

Ami az egyetemek és az iparág szereplőinek kapcsolatát illeti, dr. Kerényi György szerint ezen még van mit javítani, és nálunk még kevésbé van ennek hagyománya, mint a nyugat-európai országokban, mint amilyen Németország, ahol az egyetemek támogatásának számos bevett formája létezik, pl. hallgatói ösztöndíjak képében.

Pedig a cégeknek is érdeke, hogy minőségi szaktudással felvértezett szakemberek lépjenek ki az egyetem falai közül, amiben sokat segíthetnek az olyan támogatások, mint a laborfejlesztések vagy a kísérleti gépek."

Az Irinyi Terv kormányzati iparstratégiai programban egyébként a kiemelt ágazatok között a mezőgazdasági gépgyártás is szerepel, így a jövőben valószínűleg még inkább igaz, hogy nagy szükség lesz a magasan kvalifikált szakemberekre.

 

Forrás és kép: Totalcar.hu