Ma van a víz világnapja

Ma van a víz világnapja

2017. március 22. szerda.
  (Blog)

A Föld édesvízkészletére úgy tekintünk, mintha kifogyhatatlan lenne, holott igenis véges, ráadásul a meglévő állóvizek és folyók is szennyezettek. Nem gondolunk arra, hogy a gyermekeinknek is szükségük lesz a vízre – jobban, mint bármi másra.

 

A víz éltető szerepe

Miért van az, hogy mégis úgy vesszük, mintha nem kellene odafigyelnünk rá, végtelen mennyiség állna rendelkezésre belőle, és bármit tehetnénk vele? Mintha járna nekünk és a tulajdonunk lenne – bármilyen mennyiségben.

A víz világnapjának megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhívva a figyelmet a víz éltető szerepére.

E világnap célja az, hogy védjük a környezetünket, a Föld vízkészletét, és elgondolkodtasson minket e természeti kincsről. Magyarország is csatlakozott a nemzetközi kezdeményezéshez, amelynek egyik fontos célja, hogy tudatosítsa a víz szerepének, védelmének fontosságát.

Tiszta víz nélkül nincs egészség, nincs fejlődés, nincs élet. Ez igen alapvetően hangzik, mégsem törődünk vele eleget. Természetesnek vesszük, hogy a jó minőségű ivóvíz a kellő mennyiségben mindig a rendelkezésünkre áll. Pedig már ma is tragédiákhoz vezet az, hogy nem mindenkinek jut belőle, ráadásul a meglévő vizet is pazaroljuk és szennyezzük, ezért azonnali megoldásra van szükség. Mert ha nem teszünk lépéseket, akkor a növekvő vízigényt hogyan fogja kiszolgálni a Föld?

A WHO becslése szerint 1,2 milliárd ember nem jut megfelelő ivóvízhez. Az egy főre jutó ivóvízkészlet a következő két évtizedben a harmadára csökken. Az UNESCO szerint ha a klímaváltozás és a népességnövekedés folytatódik – márpedig folytatódik –, akkor 2050-ben több mint kétmilliárd embernek kell szembenéznie komoly vízkorlátozással. A Világbank szerint a következő század háborúi a víz miatt fognak kitörni.

Az ENSZ felmérése szerint napjainkban már minden hatodik ember nem jut fogyasztható minőségű ivóvízhez. Kialakulóban van a globális ivóvízhiány, amikor a fogyasztható víz iránti igény meghaladja a rendelkezésre álló készleteket. A krónikus vízhiány egyre több térségben, köztük Afrikában és Dél-Ázsiában jelent folyamatosan növekvő problémát.

 

 

A víz és az agrárium

A legnagyobb vízfogyasztó a mezőgazdaság. Az 1950-es évek óta megháromszorozódott az öntözésre elhasznált víz mennyisége. 1 kg búza megtermelése 1790 liter vizet igényel, 1 kg marhahús előállítása 9680 litert. A globális felmelegedés hatásai miatt drasztikusan növekvő tendenciát mutat a vízfogyasztás.

Az egyre intenzívebb mezőgazdasági vízfelhasználással kapcsolatos probléma, hogy rohamosan fogyatkozik a talajvíz, az ivóvíz-utánpótlás legfőbb bázisa. A globális felmelegedés egyre nagyobb területeken okoz elsivatagosodást. A vízháztartás megváltozásában tehát a globális felmelegedésnek van a legnagyobb szerepe, és a szakemberek szerint azért is kritikus a helyzet, mert a szén-dioxid-emissziót a nagy kibocsátók nem csökkentették le a szükséges mértékben.

 

 

A vízhiány egyéb társadalmi hatásai

A migráció, a vízkészletek megszerzéséért kirobbanó háborúk a fejlett országokra is hatással lesznek. És bár ezzel tisztában kellene lennünk, mégis a vízre továbbra is mint korlátlan természeti erőforrásra tekintünk. Pedig a probléma kezelése nem tűr halasztást.

A probléma megoldásához elengedhetetlen a víz takarékos használata, valamint a szennyvizek újrahasznosítását biztosító technológiák fejlesztése, megszervezése.

A magyarországi lakosság vízfogyasztásáról ugyanakkor el kell mondani, hogy mi viszonylag takarékosak vagyunk. Hiszen például az Egyesült Államokban 573, Olaszországban 375, az Európai Unióban átlag 150 liter az egy főre eső napi vízfogyasztás, Magyarországon azonban 110 liter.

Magyarországon egyelőre még nem kell vízválságtól tartanunk, de a problémát nekünk is szem előtt kell tartanunk. Hiszen egyrészt előre kell gondolkodnunk, másrészt tudnunk kell, hogy a vízhiány hatásai nem állnak meg az országhatároknál. A mértéktelen vízszennyezés globális probléma, ezért a felelős gondolkodás össztársadalmi érdek és feladat.

 

Forrás: Agroinform.hu

Fotó: Pixabay.com