Újra az iskolapadban

Újra az iskolapadban

2017. július 20. csütörtök.
  (Axiál)

Kollégánk, ifjabb Bátyity Antal több éves kihagyás után visszaült az iskolapadba. Ráadásul tette mindezt Németországban, egy általa ismeretlen oktatási rendszerbe csöppenve. Élményeiről és a képzés során szerzett tapasztalatairól kérdeztem.

Mi a megszerzett képesítésed magyar megfelelője?

Mezőgazdasági és építőipari gépek szerviz technikusa.

 

Miben más a német képzés, mint a magyar?

A német oktatási rendszer máshogy épül fel, mint a magyar. Náluk van 6 év általános, utána döntenek arról, melyik irányba akarnak szakosodni. A választott szakterületen duális képzés keretében sajátítják el a szakmát. Ez azt jelenti, hogy egy hét gyakorlat és egy hét iskolapadban töltött elméleti oktatás után szereznek képesítést. Ezért van az, hogy nagyon gyorsan, egészen fiatalon nagy sikereket tudnak elérni a szakmában, hiszen az alapok elsajátítása korábbra tehető. Viszont hozzá kell tennem, hogy csak ezután jön a technikum, amely nem államilag támogatott, hanem térítéses. Ilyen oktatásra jellemzően már cégektől küldik el a szerelőket Németországban. Hazai viszonylatban csak a nagyobb vállalkozások delegálják továbbképzésre kollégáikat.

 

 

Miért utaztál ilyen messzire a technikusi végzettség megszerzéséért?

A Handwerkskammer Braunschweig-Lüneburg-Stade (a továbbiakban HWK) felszereltségben és a tanárok képesítését tekintve is élenjár. Németország szerte nagyon sokan, akár a bajor régiókból és elutaznak az ország felső részébe, hogy részt vehessenek egy-egy képzésen és ez a tanítás színvonala miatt van. A német technikusi képzés szintje kb. a magyar egyetemi alapképzésnek felel meg.

Az oktatás márkafüggetlen volt, rengeteg típusú gép, illetve egy-egy gép fontos részegysége megtalálható volt ebben az iskolában. A tanárok is nagyon felkészültek voltak, ugyanúgy mentek gépgyártókhoz oktatásokra, és tartják a termékmenedzserrel vagy gyártásvezetővel a kapcsolatot, akárcsak az axiálos kollégák. Ha véletlenül elakadtak, tárcsázták a gyártó képviselőjét, aki azonnal vagy nagyon rövid időn belül segített megoldani a problémát.

Maga az iskolában az ácstól az autószerelőig képzik a szakembereket. Úgy kell elképzelni az intézményt, mint egy campust. Mindennek megvolt a maga csarnoka, felszerelése. Számomra lenyűgöző és megdöbbentő volt a látvány, a hangulat. Nagyon hálás vagyok, hogy lehetőséget kaptam.

 

Milyen modulokból állt a képzés?

Durván három hónapig tartott az oktatás, amely három blokkban történt. 2015 szeptemberében, 2016 márciusában és szeptember voltam kint. A három blokk alatt 10 modult tanultunk.

 

Hogyan kell elképzelni a tanórákat? Milyen feladatok voltak?

Az első blokkban nagyon sokat foglalkoztunk elektronikával és hidraulikával. Volt egy fal, ahová fel kellett építeni egy rendszert. Ha működött a kiépített rendszer, mehettél a következő feladathoz, ami például egy elektromos világítással működő tábla volt különböző témában –erőgép világítási rendszere, két pótkocsis rendszer, stb. Itt beépítettek egy hibát, ezt kellett kimérni, megkeresni, javaslatot tenni a probléma kiküszöbölésére, javítani meg azt és a végén az egészre volt egy költségszámítás is.

Volt kommunikációs kurzusunk is, ahol különböző szituációkat próbáltunk el. Az ügyféllel történő bánásmód ezekben a helyzetekben mindig kiemelt fontosságú volt. Az is hangsúlyt kapott, hogy a kollégákról, a vállalkozásról milyen módon beszéljünk mások előtt.

Az utolsó blokkban ugyan volt még új tantárgyunk, de sokat ismételtünk is. Külön volt egy klímavizsgánk, ahol oklevelet kaptunk arról, hogy ez erőgépek, rakodógépek, személygépkocsik klímarendszeréhez most már hozzányúlhatok. Zárásképp egy kis diplomamunkát kellett írnunk, hogy mivel újíthatnák meg, tehetnénk jobbá saját szervizünket.

 

 

Nem okozott gondot a német nyelv?

Én voltam az egyedüli külföldi a csapatban, a többiek Németországból jöttek. Javarészt Fendt és CLAAS kereskedő cégektől érkeztek az osztálytársak, de akadt köztük egy John Deere és egy építőipari cégtől is hallgató.

A szükséges műszaki tudásom megvolt az iskolához és anyanyelvi szinten beszélek németül is, de az idegen szakszavak azért néha nekem is okoztak fejfájást. Ilyenkor jól jött a kollegialitás, ha elakadtam, a szakterület axiálos szervizmérnöke mindig a segítségemre volt.

Olyasmiket csináltunk ezen a képzésen, amit már itt, az AXIÁL-nál szoktak a gyakornokok. Például, kiemelném Gilányi Józsi bácsit, aki régi motoros ezen a területen és ő az, aki tényleg türelemmel magyarázza el az elektromos hibakeresést, vagy a szükséges vetőgép-beállításokat, melyek problémaként szoktak felmerülni. Ezt a HWK-ban megtanulják a diákok, tehát ők már több tapasztalattal jutnak el a vállalkozásokhoz.

 

Ha jól értem a magyar és a német oktatás különbsége abban érhető tetten, hogy a németek fiatalabban sajátítják a szükséges ismereteket, ráadásul komplexebb tudást adnak ezek a képzések. Arról van szó, hogy külföldön nagyobb hangsúlyt helyeznek olyan járulékos tárgyakra, mint a kommunikáció, amivel itthon egyszerűen nem foglalkoznak?

Igen, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a felszereltség és a gyári kapcsolattartás jobb. Ráadásul 13-14 fősnél nagyobb csoportok nem voltak. Azt mondták, ennél nagyobb létszámú kurzust nem is érdemes tartani, mert nem tudnak figyelni a hallgatókra, hogy mindenkivel annyi időt töltsenek, amennyi szükséges a tananyag megértéséhez. Erre nagy hangsúly fektetnek, a megértésre, a logikai gondolkodásra.

 

Végül, de nem utolsósorban: mi volt a célja a külföldi tanulmányoknak?

Az AXIÁL Kft. részt vesz a Service Award elnevezésű megmérettetésen, amely egy gyártófüggetlen standard a forgalmazók, szervizszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára. A versenybizottság elnökétől, Franz-Josef Borgmann hallottunk a képzésről. Mivel szervizes múltam van, most pedig marketingesként dolgozom és meg szeretnénk újítani az „AXIÁL a jövő szakembereiért” programunkat rám esett a választás, hogy közelebbről megnézem a német példát, hogyan tudnánk vonzóvá tenni a szakmát és az axiálos létet. Szerepel az elképzeléseinkben, hogy ezt a magyar, az axiálos gyakorlatba is átültetjük.

Magyarországon nagy a különbség a technikumi és mérnöki képzés között. Nálunk az a jellemző, ha van egy diplomád, nagyobb eséllyel indulsz a cégeknél. A németek viszont már korábban felismerték, hogy a gyakorlati emberre nagyobb szükség van. Magyarországon ez csak az elmúlt egy-két évben tudatosult, erre irányul a MEGFOSZ „Legyél Te is mezőgépész!”, vagy az „AXIÁL a jövő szakembereiért” program is. 

Nem arról van szó, hogy értéktelen a mérnöki diploma. Korántsem! Egyszerűen külföldön nagyobb megbecsülésnek örvendenek a gyakorlati tudással rendelkező szakemberek és erre nekünk is figyelnünk kell itthon. Mi, az AXIÁL-nál ezt tesszük.

 

Szerző: Borbély Zsanett, marketingmenedzser

Képek: Ifj. Bátyity Antal, marketingmenedzser

Forrás: AXIÁL Híradó 2017. 03. szám