Az Európai Tejtanács javaslatai 1. rész

Az Európai Tejtanács javaslatai 1. rész

2017. május 09. kedd.
  (Axiál)

Az AXIÁL Kft. menedzsmentjének érdekeltségi körébe tartozó beledi szarvasmarha-telepen 6. alkalommal rendezték meg az AXIÁL Gyakorlati Akadémiát. A legnagyobb érdeklődést Romuald Schaber, az Európai Tejtanács elnökének előadása váltotta ki.

Romuald Schaber, amellett, hogy betölti az Európai Tejtanács (EMB) elnöki tisztét, maga is gazdálkodik. Dél-Németországban található tehenészetében, amit feleségével és öt gyermeke közül egyik fiával vezet, 45 tehenet tartanak, és van egy kis biogázüzemük. Mint hangsúlyozta, bár nem ezzel a céllal épült, az elmúlt két évben ez az üzem finanszírozta a tejtermelést.

Előadásában az Európai Tejtanácsról szólva elmondta, hogy az az európai tejtermelők érdekeit képviseli. A 21 tejtermelő gazdaszövetség ernyőszervezeteként a testület 16 európai országban van jelen, és számtalan szervezettel működik együtt több országban. Az EMB így körülbelül 100 ezer tejtermelőt képvisel Európában. Az előremutató és fenntartható tejtermelést támogatják minden régióban annak érdekében, hogy a gazdák tisztességesen megélhessenek a munkájukból. Ennek legfontosabb feltétele a tej árának olyan mértéke, ami fedezi a termelés költségeit.

 

Világpiaci tendenciák

Előadása első részében a világpiaci, benne az európai helyzettel foglalkozott az előadó. Mint mondta, az Európai Unióban a tejtermelők 2010-től kezdődően jelentősen, 19 millió tonnával növelték a termelést. Ezt a többletet exportálni kellett, de mint ismert, a kereslet nem növekedett a korábbiakhoz képest. Ennek – és az orosz embargó – ellenére az EU exportja folyamatosan növekedett. Bár az unió a tejtermelésének 1,2-1,5 százalékát sajt formájában exportálta Oroszországba, a termelésnövekedés sokkal nagyobb volt, mint az oroszországi értékesítés.

Az előadó egy igen szemléletes ábrával bizonyította, hogy Európa, az Egyesült Államok és Új-Zéland mellett milyen erősen befolyásolja a világpiaci kínálatot. Az EU 2013-tól kezdődően jelentősen növelte az előállított tej mennyiségét, s ezzel meghatározta a kínálatot. Bár Új-Zéland is többet termelt, messze nem olyan mértékben, mint az Európai Unió. Az Egyesült Államokban is évről évre nő a termelés, de ott, az Európai Unióval ellentétben, a belföldi kereslet is növekedett. – Nagyon lényeges tehát, hogy az európai uniós gazdák hogyan viselkednek, mert ez hatással van a világpiaci árakra, hangsúlyozta az előadó.

A 2015–16-ban tapasztalható kínálati piac világszerte lenyomta az árakat, és ennek következtében visszaesett a termelés. Csökkent az európai uniós termelők kínálata is, az árak pedig megindultak felfelé. Érdekesség, hogy az EU-ban 2016 elején még sokkal nagyobb volt a termelés, mint 2015 azonos időszakában. Ez az emelkedés egészen májusig tartott, és csak akkor kezdett csökkenni. Akkor volt az a lélektani pillanat, amikor sok gazda feladta, levágták a marhákat és tejüzemeket zártak be. Később megjelentek a politikai intézkedések, amelyek a termelés további csökkentésére ösztönözték a gazdákat, akik ezt a lehetőséget ki is használták. Ma a termelés tendenciája újra növekvő, többet termelünk mint 2015-ben, de kevesebbet mint tavaly. Kérdés, hogy miként alakul Európában a termelés, ha kifutnak a mennyiséget korlátozó intézkedések?

A világpiaci helyzet következtében regionális változások figyelhetők meg. Tavaly, 2015-höz képest néhány országban (Írország, Hollandia, Németország, Lengyelország) folyamatosan nőtt a termelés, míg máshol, például a balti államokban, Magyarországon és Romániában erőteljesen csökkent. Az elnök biztatónak nevezte, hogy idén ez a csökkenés megállt nálunk. Mint mondta, ügyelni kell arra, hogy a tejtermelés Európa minden régiójában megmaradjon, ezért az EMB fontos feladatának nevezte a decentralizált tejtermelés minden európai országban való megtartását.

A tejárakra visszatekintve az előadó emlékeztetett: azok 2014-ben 40 centről indultak, aztán enyhe csökkenés következett be, amit a termelés fokozása váltott ki, és mint elhangzott, ebben a tekintetben teljesen egyértelmű az összefüggés. Mérsékelt tejárak (30 cent) voltak 2015-ben, aztán jött a 2016-os év olyan árakkal, amelyek már nem fedezték a költségeket. Hogyan lesz tovább, mit hoz az idei esztendő? – tette föl a kérdést az előadó.

 

Folytatás a cikk 2. részében!

Szöveg: Bárdos B. Edit

Fotó: Kiss Gergely/Magyar Mezőgazdaság

Forrás: Magyar Mezőgazdaság 2017. május 3.