A robotok már valóban a spájzban vannak

A robotok már valóban a spájzban vannak

2017. április 24. hétfő.
  (Axiál)

Amikor ezeket a sorokat írom, egy kvadrokopterrel nézek farkasszemet, amely az ablak előtt lebeg. Az épület előtt egy 10 tonnás, vezető nélküli traktor egykedvűen kerülgeti az elé helyezett bójákat. A jövő elkezdődött. Írás a SZIE újág márciusi számából.

Az én időmben még nem nevezték tanítási órának, ha a diákok távirányításos eszközökkel játszottak. Napjainkban már senki sem lepődik meg azon, ha egy hűtőszekrény tejet rendel az interneten, mert a gazdája által „tejesnek” kijelölt polc üres. Ahogy a bevezetőben is írtam, a jövő elkezdődött. Mást értünk már iparszerű élelmiszertermelés alatt is, mint az 1970-es években. Nem az üzemméret, hanem a termeléstechnológia számít. A mai traktor egy bonyolult mechatronikai eszköz, amely kommunikál a szervizzel, az irodával, a vele egy munkacsoportban dolgozó többi traktorral, és intranetes kapcsolatban áll az általa vontatott munkagéppel. Csak így lehet az állandó termékminőséget garantálni. Az oktatásból is olyan szakembereknek kell kikerülnie, akik ezt a technológiát képesek üzemeltetni, és fejleszteni. Ennek az első apró lépéseit látjuk, ha kitekintünk a Mérnökinformatikai Központ ablakán, de egy hatalmas ugrás tanúi lehetünk az épületen belül!

 

A Szent István Egyetem és négy konzorciumi partnere stratégiai jelentőségű KFI együttműködés eredményeként hozza létre az AGIT Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot Gödöllőn, melyhez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 1.482.127.690 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesíti a konzorciumot. A 2017 januárjában induló, 4 éves futamidejű projekt keretében hosszú távú és fenntartható ipari-felsőoktatási együttműködés valósul meg a következő konzorciumi partnerek bevonásával: ASSECO Central Europe Magyarország Zrt., Axiál Javító, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., ENERGOTEST Kft., SKC-Consulting Kft.

A mezőgazdaság a 2020-t követő időszakban versenyképességét az átalakuló támogatási rendszer miatt csak úgy tudja megőrizni, ha jelentősen javít a hatékonyságán és csökkenti a költségeket. Ennek egyik lehetséges módja az IT rendszerek átfogó integrációja, új digitális alapú termelési rendszerek kidolgozása.

 

A program három szakmai területre fókuszál:

• a fedélzeti informatikai hálózatok minőségének javítása (kompatibilitás) és mennyiségének növelése (olyan eszközök „digitalizálása”, amelyek hagyományosan nem rendelkeznek ilyen technológiával),

• digitális termelési rendszer (DPS) kidolgozása, új IT alapú agrármechatronikai rendszerek fejlesztése, adatgyűjtés és korszerű algoritmusokra (gépi tanulás) alapú feldolgozással,

• FIEK infrastruktúra fejlesztése, kutatási, oktatási tér kialakítása.

 

Az ISOBUS laboratórium Magyarországon egyedülálló módon támogatná a technológia alkalmazását az egyes mezőgazdasági gépeken, kiküszöbölné a kompatibilitási problémából fakadó használati zavarokat és alkalmas lenne az AEF nemzetközi minősítő hálózathoz történő csatlakozásra. Ezek a tényezők jelenleg egyértelműen hátráltatják az informatika szélesebb körű mezőgazdasági alkalmazhatóságát, termelékenységcsökkenést okoznak a gazdálkodóknál.

A digitális termelési rendszer elemei részben megvannak, ezeket integrálni lenne szükséges egy egységes DPS-be. A megnövelt érzékelő mennyiség segítségével a döntési folyamatot jobban alátámasztó informatikai adatmennyiség nyerhető. Ezek feldolgozásában újszerű mesterséges intelligencia és öntanuló (neurális hálózat, genetikai algoritmus stb.) megoldásokat és új matematikai modelleket alkalmaznánk. A nagymennyiségű adathalmaz „bigdata” feldolgozása az információk egészen új értékelését tennék lehetővé.

A Szent István Egyetem a legnagyobb agrárkutatási kapacitással rendelkező felsőoktatási intézményként egyedülálló módon a mezőgazdaság valamennyi szakterületére kiterjedően végez K+F+I munkákat. Kiegészülve egy jelentős mezőgazdasági rendszerintegrátorral és több vezető informatikai fejlesztő vállalattal képes a feladat elvégzésére. Az Egyetemen jelenleg is folynak ilyen kutatások például a „CLAAS Telematics”, az „AGCO Fusion” és a „National Instruments fedélzeti informatikai” laboratóriumaiban.

A pályázat lezárultát követően a két fő projektelem keretében kifejlesztett technológiák értékesíthetők és ez biztosítja a Központ fenntarthatóságát. Ehhez hozzájárulhat a Központ tudástranszfer funkciója is, amely az egyetemen zajló oktatás, szakképzés, duális képzés egyik bázisa lehet.

 

Forrás és kép: SZIE